Emberi és állampolgári jogok, kötelességek 1.Az emberi és az állampolgári jogok a.Az emberi jog a. Olyan társadalmi jelenség, amely az élet különböző területein érvényesül. b. A jog nem létrehozza, csak elismeri az emberi jogok létét és garantálja védelmüket c. A demokrácia feltétele az alapvető emberi jogok érvényesülése b.az állampolgári jog d. minden olyan cselekvési lehetőség, ami a társadalomban élő embert megilleti és amelyet az állam csak alkotmányos kereetk között korlátozhat e. az emberi jogok lényeges tartalma ezzel szemben nem korlátozható. A. Emberi jogok Az ember úgynevezett veleszületett és ezért elidegeníthetetlen jogai az alapvető szabadságjogok: Gondolat-, szólás-, lelkiismereti- és sajtószabadság; A modern demokráciában érvényesülhetnek. Ideológiai forrás: angol és francia felvilágosodás Főbb dokumentumai: 1Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) 2Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) 3Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) A jogok korlátai: 1Mások jogai 2Törvények 3Rendkívüli helyzet 2.Az emberi jogok három nagy csoportja – megjelenésük és tartalmuk alapján a. Ún. polgári és politikai jogok, amelyek a polgárosodás hatására kerültek előtérbe i. A polgárosodás hatására kerültek előtérbe ii. A polgári jogok – lelkiismereti, gondolat- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a tulajdonhoz való jog iii. Az egyén és az állam viszonyában fogalmaznak meg követelményeket, melyek alapján az állam köteles az egyén magánszféráját tiszteletben tartani. iv. A politikai jogok az egyénnek az állam politikai szerveződésében való szerepvállalását biztosítják (választójog, sajtószabadság, gyülekezési jog) – a francia forradalom során elfogadott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata b. a az ún gazdasági szociális és kulturális jogok i. elismerésük elterjedése az ipari forradalom időszakára esett ii. itt az állam aktív tevékenységgel köteles biztosítani a jogok megvalósulását – munkához, oktatáshoz, egészséghez, szociális biztonsághoz való jog iii. szorosan kapcsolódik hozzá a szociális piacgazdaság és a jóléti államok kialakulásának kérdésköre iv. a második világháború után megszilárdult piacgazdaság keretei között egyre általánosabban elterjedt igénnyé vált a fejlett nyugati államokban, hogy az állam gondoskodjon azon polgárairól, akik a piaci verseny keretei között valamilyen okból nem képesek saját erőből elegendő jövedelemhez jutni v. a gazdasági fellendülés lehetővé tette hogy új, fejlettebb szociálpolitikai koncepciók kerüljenek kidolgozásara c. harmadik csoport: kiinduló gondolata: a szolidaritás i. kölcsönös közreműködést igényelnek az állam és az egyének részéről ii. békéhez, egészséges környezethez, kommunikációhoz való jog 3.Az emberi jogok betartásának garanciái a.nemzetközi egyezmények tagjaként b.nemzetközi szerződések aláírója c.ombudsmani intézmény: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – feltárhatják az állampolgárokat ért súlyos jogsértéseket, ajánlásokat ogalmazhatnak meg d.Az ENSZ alapokmánya a. A második világháború hatására az ENSZ 1945-ös alapokmánya deklarálta elsőként az egyetemes emberi jogok érvényestésének kötelezettségét és felhívta a figyelmet a diszkrimináció tilalmára b. 1948. az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok egyetemes Nyilatkozata számos alapvető emberi jogot említ amelyek között jelentősek a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, a kínsás tilalma, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a férfiak és nők egyenjogúsága, a gyülekezési szabadsághoz való jog. i. Ez a dokumentum nem jogilag kötelező érvényű, mégis iránymutatást adott aaz egyes államok által követendő gyakorlat tekintetében. ii. Megelőlegezte az 1966. december 16-án elfogadott két egyezségokmányt. iii. Az aláíró államok kötelezik magukat, a azokban foglalt jogok betartására 1. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód tilalma, a bíróság előtti egyenlőségről, számos politikai szabadságjogról, pl. lelkiismereti és vallásszabadságról, szabad véleménynyilvánításról 2. az Egyezségokmány nyomán jött létre az Emberi Jogok Bizottsága – állást foglal 3. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság d. a demokrácia fogalma: leszűkítő értelmezés: a többség uralma e. valójában: meghatározó, de nem egyetlen vagy akár domináns eleme f. a demokrácia legfőbb fokmérője a választójog 4. A gyermek jogai 1Tilos minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetés 2A gyermek érdekei mindenek felett állnak. 3A gyermeket ne válasszák el szüleitől 4Egyéb szabadság-, gazdasági-, szociális és kulturális jogok illetik meg. B. Állampolgári jogok (Ezeket meg kell tudni magyarázni, mit jelentenek?) a. szabadságjogok 1Egyesülés és gyülekezési jog 2Szólás- és sajtószabadság 3Lelkiismereti és vallásszabadság 4Tulajdonhoz való jog 5Személyi sérthetetlenség 6Levéltitok sérthetetlensége 7Lakás sérthetetlensége b. Gazdasági, szociális és kulturális jogok 1Munkához való jog 2Pihenéshez való jog 3Egészséghez és szociális biztonsághoz való jog 4Művelődéshez való jog c. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jog 1Választójog 2Panaszjog 3Közügyekben való részvétel 4Népszavazás 5Falugyűlés d. Az állampolgárok egyenjogúsága 1Nemek egyenjogúsága 2Nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága 3Egyházak egyenjogúsága C. Állampolgári kötelezettségek ü Honvédelem ü Adófizetés ü Törvények betartása ü Kiskorú gyermekek taníttatása
1. Az emberi és az állampolgári jogok
a. Az emberi jog
a. Olyan társadalmi jelenség, amely az élet különböző területein érvényesül.
b. A jog nem létrehozza, csak elismeri az emberi jogok létét és garantálja védelmüket
c. A demokrácia feltétele az alapvető emberi jogok érvényesülése
b. az állampolgári jog
d. minden olyan cselekvési lehetőség, ami a társadalomban élő embert megilleti és amelyet az állam csak alkotmányos kereetk között korlátozhat
e. az emberi jogok lényeges tartalma ezzel szemben nem korlátozható.
A. Emberi jogok
Az ember úgynevezett veleszületett és ezért elidegeníthetetlen jogai az alapvető szabadságjogok:
Gondolat-, szólás-, lelkiismereti- és sajtószabadság;
A modern demokráciában érvényesülhetnek.
Ideológiai forrás: angol és francia felvilágosodás
Főbb dokumentumai:
1 Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776)
2 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)
3 Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)
A jogok korlátai:
1 Mások jogai
2 Törvények
3 Rendkívüli helyzet
2. Az emberi jogok három nagy csoportja – megjelenésük és tartalmuk alapján
a. Ún. polgári és politikai jogok, amelyek a polgárosodás hatására kerültek előtérbe
i. A polgárosodás hatására kerültek előtérbe
ii. A polgári jogok – lelkiismereti, gondolat- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a tulajdonhoz való jog
iii. Az egyén és az állam viszonyában fogalmaznak meg követelményeket, melyek alapján az állam köteles az egyén magánszféráját tiszteletben tartani.
iv. A politikai jogok az egyénnek az állam politikai szerveződésében való szerepvállalását biztosítják (választójog, sajtószabadság, gyülekezési jog) – a francia forradalom során elfogadott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
b. a az ún gazdasági szociális és kulturális jogok
i. elismerésük elterjedése az ipari forradalom időszakára esett
ii. itt az állam aktív tevékenységgel köteles biztosítani a jogok megvalósulását – munkához, oktatáshoz, egészséghez, szociális biztonsághoz való jog
iii. szorosan kapcsolódik hozzá a szociális piacgazdaság és a jóléti államok kialakulásának kérdésköre
iv. a második világháború után megszilárdult piacgazdaság keretei között egyre általánosabban elterjedt igénnyé vált a fejlett nyugati államokban, hogy az állam gondoskodjon azon polgárairól, akik a piaci verseny keretei között valamilyen okból nem képesek saját erőből elegendő jövedelemhez jutni
v. a gazdasági fellendülés lehetővé tette hogy új, fejlettebb szociálpolitikai koncepciók kerüljenek kidolgozásara
c. harmadik csoport: kiinduló gondolata: a szolidaritás
i. kölcsönös közreműködést igényelnek az állam és az egyének részéről
ii. békéhez, egészséges környezethez, kommunikációhoz való jog
3. Az emberi jogok betartásának garanciái
a. nemzetközi egyezmények tagjaként
b. nemzetközi szerződések aláírója
c. ombudsmani intézmény: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – feltárhatják az állampolgárokat ért súlyos jogsértéseket, ajánlásokat ogalmazhatnak meg
d. Az ENSZ alapokmánya
a. A második világháború hatására az ENSZ 1945-ös alapokmánya deklarálta elsőként az egyetemes emberi jogok érvényestésének kötelezettségét és felhívta a figyelmet a diszkrimináció tilalmára
b. 1948. az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok egyetemes Nyilatkozata számos alapvető emberi jogot említ amelyek között jelentősek a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, a kínsás tilalma, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a férfiak és nők egyenjogúsága, a gyülekezési szabadsághoz való jog.
i. Ez a dokumentum nem jogilag kötelező érvényű, mégis iránymutatást adott aaz egyes államok által követendő gyakorlat tekintetében.
ii. Megelőlegezte az 1966. december 16-án elfogadott két egyezségokmányt.
iii. Az aláíró államok kötelezik magukat, a azokban foglalt jogok betartására
1. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód tilalma, a bíróság előtti egyenlőségről, számos politikai szabadságjogról, pl. lelkiismereti és vallásszabadságról, szabad véleménynyilvánításról
2. az Egyezségokmány nyomán jött létre az Emberi Jogok Bizottsága – állást foglal
3. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
d. a demokrácia fogalma: leszűkítő értelmezés: a többség uralma
e. valójában: meghatározó, de nem egyetlen vagy akár domináns eleme
f. a demokrácia legfőbb fokmérője a választójog
4. A gyermek jogai
1 Tilos minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetés
2 A gyermek érdekei mindenek felett állnak.
3 A gyermeket ne válasszák el szüleitől
4 Egyéb szabadság-, gazdasági-, szociális és kulturális jogok illetik meg.
B. Állampolgári jogok (Ezeket meg kell tudni magyarázni, mit jelentenek?)
a. szabadságjogok
1 Egyesülés és gyülekezési jog
2 Szólás- és sajtószabadság
3 Lelkiismereti és vallásszabadság
4 Tulajdonhoz való jog
5 Személyi sérthetetlenség
6 Levéltitok sérthetetlensége
7 Lakás sérthetetlensége
b. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
1 Munkához való jog
2 Pihenéshez való jog
3 Egészséghez és szociális biztonsághoz való jog
4 Művelődéshez való jog
c. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jog
1 Választójog
2 Panaszjog
3 Közügyekben való részvétel
4 Népszavazás
5 Falugyűlés
d. Az állampolgárok egyenjogúsága
1 Nemek egyenjogúsága
2 Nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága
3 Egyházak egyenjogúsága
C. Állampolgári kötelezettségek
ü Honvédelem
ü Adófizetés
ü Törvények betartása
ü Kiskorú gyermekek taníttatása